Furcsa dolgok az érzelmek... Vannak olyanok akik azért lesznek öngyilkosok, mert mindenki csak gyűlöletet érez iránta, vannak akik azért ugranak le egy hídról, mert reménytelenül szerelmesek valakibe aki nem érzi ugyanezt. Van aki azért, mert igaz, sok barátja van de a szerelmet sohasem érezhette. És vannak olyanok akik feladják a kűzdelmet és minden érzelmet megszüntetnek az életükben... Ha belegondolunk talán még ő járt a legjobban... Na ez nem így van! Lehet, hogy az érzelmeink végzetesek lehetnek de azok nélkül az életünk semmit sem ér. Szerintem megéri a kockázatot... Már két napja alig eszem valamit meg szétmarom a gyomrom citromlével, hogy egy kicsit fogyjak... Hát ma meg is volt az eredménye... Reggel még egész jól voltam. Bár levitte a kedvemet, hogy a mellettem ülő fiúnak olyan ocsmány gatyája volt! A barátnőmmel azt terveztük, hogy elégetjük, összeszedjük a hamut és még egyszer elégetjük. Szegény sohasem tudott öltözködni, meg korpás, manó fejű stb. Már sajnálom. :S Aztán irodalmon írt a nagynéném, hogy ma nem tudunk találkozni. Nah akkor zuhantam meg én meg nem mellesleg a vérnyomásom is. Arra jöttem rá, hogy én minden ellen görcsösen fel akarom venni a versenyt. Ha valaki szól megvédeni magamat, esetleg ha valaki kihívást ajánl sosem utasítom vissza. A mi osztályunk pedig olyan rossz, hogy állandóan valakit vissza kell oltanom. Ez úgy két hónapig teljesen elviselhető meg jó stb. De utána az ember belefárad. Nem hittem volna ez mennyi energiát igényel. Kémián egyedül ültem szóval a hátam mögül folyamatosan jöttek az oltások. -.- Óra után összeszedtem magamat és azt mondtam: Nem leszek magamba roskadó depis. Szóval matekon és ofőn egész jól elvoltam. Suli után életemben elöszőr meglátogattam egy könyvtárat o.O A töri házi dolgozathoz kellenek könyvet mert netet nem lehet használni. Kb. 1 fél órát bolyongtam majd a leggyönyörűbbb mosolyommal útbaigazítást kértem. Jó lehettem mert készségesen segített xD. Amikor bementem akartam kérni tagságit vagy mit, de azt mondták kell hozzá 18 éven felüli iratokkal -.- Na nem baj... Bekullogtam a mammutba és vettem magamnak egy ruhát meg sminkeket szóval végülis nem volt eredménytelen nap. (kár, hogy még nincs ahhoz a ruhához elég jó idő). Hazajötte
m elvittem a jéghidegben egy nagy sétára a kutyámat és azóta pedig itthon vagyok.Igazábólt nem örülnék ha ismerőseim olvasnák a blogot. Szeretnék ide mindent kiírni ami bennem van csak félek nehogy valakit megbántsak. Remélem csak aranyos ismeretlenek olvasnak akik nem ítélketnek :).
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése